Az F–86 Sabre első generációs, nyilazott szárnyú, transszonikus vadászrepülőgép, melyet az Amerikai Egyesült Államokban, az 1940-es évek végén fejlesztettek ki az FJ–1 Fury vadászrepülőgépből. A második világháború után az egyik legnagyobb számban gyártott nyugati harci repülőgép. A koreai háborúban meghatározó szerepe volt, 76 repülőgép elvesztése árán 792 ellenséges repülőgépet lőttek le velük. Részt vett az 1965-ös indiai-pakisztáni háborúban, a Pakisztáni Légierő gépei 14 vagy 15 indiai repülőgépet lőttek le velük, valamint az 1971-es indiai-pakisztáni háborúban, ekkor 31 indiai repülőgép esett nekik áldozatul. A repülőgépből fejlesztették ki az F–100 Super Sabrevadászbombázót.
A Vought F4U Corsair (jelentése kalóz) csillagmotoros vadászrepülőgép volt, amely a második világháborúban és a koreai háborúban is szerepet kapott, mint haditengerészeti repülőgép. Méreteivel az egyik legnagyobb és ezzel együtt a leggyorsabb repülőgép-hordozórólüzemeltethető dugattyús motoros vadászgép volt a II. világháború alatt. A típust több gyár is gyártotta, így változott a jelölésük is; a Goodyearáltal gyártottak a F2, F3G jelzést kapták, míg a Brewster gyártmányai a F3A jelűek voltak. A Corsair egyike azon egymotoros vadászrepülőgép típusoknak, amelyet a második világháború után is gyártottak még (a másik a Spitfire), gyártását 1952-ben állították le.
A Lockheed SR–71 Blackbird, (nem hivatalos nevén a Habu) nagy hatótávolságú stratégiai felderítő repülőgép, amelyet a Lockheed Skunk Works nevű részlege fejlesztett ki a Lockheed A–12 és YF–12 gépekből. A Skunk Works a legendás Kelly Johnson vezetése alatt több forradalmian új repülőgépet is épített – ilyen volt például az U–2 is. Az SR–71 volt az első lopakodó repülőgépek egyike, melyet kifejezetten alacsony radarhullám visszaverő formára terveztek.
A MiG–21 (oroszul: МиГ–21; NATO-kódja: Fishbed) a Szovjetunióban, a Mikojan–Gurjevics Tervezőirodában (OKB–155) az 1950-es évekmásodik felében kifejlesztett teljesen fémépítésű, félhéjszerkezetű, deltaszárnyú, behúzható futóművel, gázturbinás sugárhajtóművel,utánégetővel, hermetikusan zárható kabinnal, katapultüléssel ellátott, egyszemélyes, elsősorban frontvadász feladatkörre kifejlesztett kis hatótávolságú, merevszárnyú repülőgéptípus.
A MiG–29-es (oroszul: МиГ-29; NATO-kódja: Fulcrum) a Mikojan tervezőirodában (OKB–155) a szovjet honi légvédelem számára kifejlesztett kis hatótávolságú elfogó-vadászrepülőgép, amely korlátozottan földi célok támadására is alkalmas volt. A későbbi típusváltozatok már a szárazföldi célok elleni támadásra is képesek. A gép 1986-ban a finnországi Kuopio Rissala légitámaszponton, hat gép látogatásával mutatkozott be a nyilvánosság előtt.
A 2. Harcászati Repülőszázad („Dongó”) 1994. szeptember 1-jén kezdte meg a váltott harckészültségi szolgálatot a kecskeméti MiG–29-ekkel, majd 1995. szeptember 1-jén Keleti György honvédelmi miniszter jelenlétében az 1. Harcászati Repülőszázadot („Puma”) is harckészültségbe helyezték és ünnepélyesen kivonták az ezred hadrendjéből a MiG–21-eseket.
Az F–14 Tomcat negyedik generációs, kéthajtóműves, szuperszonikus, változtatható szárnynyilazású vadászrepülőgép, melyet a Grummanfejlesztett ki az Amerikai Egyesült Államokban, az Amerikai Haditengerészet repülőgép-hordozóinak légvédelmére, az F–4 Phantom II és azF–8 Crusader repülőgépek leváltására. Katapulttal indítható, fékhoroggal felszerelték, levegőben utántölthető. A tömeges bombázó- ésrobotrepülőgép-támadások ellen kifejlesztett gép a világon először rendelkezett szimultán célleküzdési képességekkel, az általa alkalmazottAIM–54 Phoenix rakéta volt a világ első aktív lokátoros önirányítású rakétája, melynek segítségével egyszerre hat légi célt tudott támadni.
Az 1980-as években felderítő feladatok ellátására is képessé tették, az 1990-es évektől irányított bombák segítségével földi célokat is támadhatott. Az Amerikai Haditengerészetnél 2006 szeptemberéig állt szolgálatban, utódja az F/A–18E Super Hornet.
A Me 109 a második világháborúban a német légierőben (Luftwaffe) rendszeresített, és a legnagyobb példányszámban gyártottvadászrepülőgép. A Bf 109-essel repülő pilóták több légi győzelmet arattak a második világháború során, mint bármely más gép pilótái a repülés történetében. A kor első igazi modern vadászgépe, olyan tulajdonságokkal, mint például a csupa fém félhéj építésű sárkányszerkezet, alsószárnyas elrendezés, zárt pilótafülke, vagy a behúzható futóművek. Az Me 109 a Luftwaffe alap vadászgépe volt a világháború alatt.
A Bismarck és a Tirpitz a tengerek félelmetes urainak készültek, ám feladatukat nem teljesítették be. Elkészültekor a Bismarck volt a világ legnagyobb szolgálatban álló hadihajója, megdöntve a brit HMS Hood csatacirkáló több, mint két évtizede tartott rekordját. A Bismarck osztálynál a páncélos hadihajók közül csak az amerikai Iowa osztályú, a japán Yamato osztályú csatahajók és az egyedi építésű, 1946-ben szolgálatba állított brit HMS Vanguard voltak nagyobb méretűek. A Bismarck mindjárt az első bevetésén elsüllyedt, a Tirpitz pedig hosszas agónia során veszett oda.
